A következő címkéjű bejegyzések mutatása: népdal. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: népdal. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. március 31., szerda

A magyar népdal

"A magyar népdal az egész magyar lélek tükre, a magyar nyelvvel egyidős; a magyarság történelme során kialakult és az évszázados - évezredes - használatban csiszolódott népzenei hagyomány anyanyelvünkhöz hasonló érték. Benne mindannyian magunkra ismerhetünk, belőle mások is megismerhetnek bennünket". (Kodály Zoltán)

A népdal a magyar népzene legősibb formája. Emberi érzelmeket és gondolatokat testesít meg, fejez ki. Szerzőiket nem ismerjük, a legtöbbjük nemzedékről-nemzedékre szállva, szájhagyomány útján keresztül maradt ránk.

A 18. század közepéig senki sem foglalkozott a magyar népdalok gyűjtésével, mivel éneklésük mindennapos és természetes volt.
A népdalok és a szövegek feljegyzése már a 19. században elkezdődött.
A tudományos népdalgyűjtéssel a 20. század elejétől foglalkoznak népdalgyűjtőink. Népdalaink eredetének kinyomozása elsősorban Kodály Zoltán és Bartók Béla – 20. századi zenetudósaink, zeneszerzőink - nevéhez fűződik.

Népdalaink a népi kultúra virágai. Zengő ajkakon élő remekművek, melyek a tudatlanok kincsének és a tanultak élő csodájának tekinthetők. A népdalok világa évezredes fejlődésben kiérlelt, leszűrődött művészet, amely kis arányaiban olyan tökéletes, akárcsak egy nagyszabású mestermű. Szabályok és rend nélkül virulnak, virágos rétté nyílnak, mérhetetlen harmóniájú teljességgé.

Stílusuk szerint a magyar népdalok két csoportra oszthatók: régi és új stílusú népdalokra.
A régi stílusú népdalok nagy része több száz éves, gyökereik a honfoglalás előtti időkre nyúlnak vissza. Az új stílusú népdalok keletkezése a 18 - 19. századra tehető.

A magyar népdal stílusjegyei
Egyszólamúság (unisono)
Pszalmodizáló ("zsoltározó" vagy "beszédszerű")
Jellegzetes ritmusképletek
Néhány általános keleti stílusjegy: a tempó és előadásmódban a rubato (szabadon) és a parlando (elbeszélve)
Szűk hangterjedelmű dallamvilág
Pentatónia

Néhány népdalaink közül:

Meghallgatható:
A malomnak nincsen köve

A malomnak nincsen köve, mégis lisztet jár, mégis lisztet jár,
tiltják tőlem a rózsámat, mégis hozzám jár,
tiltják tőlem a rózsámat, mégis hozzám jár.

Adsza rózsám a kezedet, forduljunk egyet, forduljunk egyet,
aztán menjünk ki a kertbe, hadd szedjünk meggyet,
aztán menjünk ki a kertbe, hadd szedjünk meggyet.

Beteg az én rózsám, szegény, talán meg is hal, talán meg is hal,
ha meg nem hal, kínokat lát, az is nékem baj,
ha meg nem hal, kínokat lát, az is nékem baj.

A te francos nyavalyádból adjál nekem is, adjál nekem is,
hadd érezzük mind a ketten, érezzem én is,
hadd érezzük mind a ketten, érezzem én is.

Vót nekem egy szép szeretőm, de az olyan vót, de az olyan vót,
ha egy nap nem láttuk egymást, két nap beteg vót,
ha egy nap nem láttuk egymást, két nap beteg vót.

Harmadik nap megkérdeztem, téged mi lelt vót, téged mi lelt vót,
a szívemet a szerelem körülfogta vót,
a szívemet a szerelem körülfogta vót.





Erdő, erdő, de magas a teteje,
Jaj, de régen lehullott a levele,
Jaj, de régen lehullott a levele,
Árva madár párját keresi benne.

Búza közé szállt a dalos pacsirta,
Mert odafönt a szemeit kisírta,
Búzavirág, búzakalász árnyába,
Rágondol a régi első párjára.


Vikár Béla gyűjtött kotta- és dalgyűjteményéből


151 éve született Vikár Béla

Népmesegyűjtés Szilvásszentmártonban


Farkas Ferenc meséit gyorsírással rögzíti Vikár Béla
(Vikár Béláné felvétele, 1890.)


Gyorsírás:

Habár Vikár Bélát elsősorban mint a Kalevala fordítóját, a finn nyelv kiváló ismerőjét tartjuk számon, esetleg mint népdalgyűjtőt, és bár ezek mellett számtalan más területen is alkotott, munkásságához a gyorsírás nyújt kiindulópontot.

Bár nem lehet élesen elhatárolni egymástól a nyelvészeti munkáit az etnográfiaitól, költészetét a népdalgyűjtésétől, szinte mindennek a gyorsírás volt az alapja. Ez jelentet számára biztos megélhetést, és ennek köszönhette, hogy számtalan más területen ért el sikereket.

Még gimnazista korában Pécsett tanulta meg a gyorsírást, de igazán a pesti egyetemi évek alatt kezdte kamatoztatni tudását. Professzorai előadását az élőbeszéd sebességével tökéletesen le tudta jegyzetelni, és pontos jegyzetei alapján sokszorosította azokat.

Tanárai ajánlásával hamar munkához és megélhetéshez is jutatta a gyorsírási képessége. Greguss Ágost és a szintén somogyi származású Kónyi Manó beajánlották a parlamenti gyorsíróhivatalba. Így lett a somogyi hallgatóból Lónyay Menyhért miniszter titkára.

Ugyancsak a pesti, egyetemi évek alatt, és (részben) ugyancsak a gyorsírásnak köszönhetően figyelt fel Vikár kiemelkedő szellemi képességeire Budenz József, a finnugor összehasonlító nyelvészeti tanszék tanára. Az ő unszolására indult el Vikár azon az úton, amely legismertebb műfordításával, a Kalevalával csúcsosodott ki.

Népdalgyűjtő, etnográfiai sikerei sem függetlenek a gyorsírástól. Mások is voltak - jóval Vikár születése előtt is -, akik gyűjtötték a népdalokat, népmeséket. Voltak, akik leültek hallgatni az egyszerű embereket, és lejegyezték, amit azok mondtak vagy énekeltek, és néha meg-megállították őket a pontosabb jegyzés érdekében, vagy elsiklottak pár gyorsan elmondott részlet felett. Utóbbi kettőt azonban Vikár Béla nem tette. A gyorsírás lehetőséget adott neki arra, hogy tökéletesen jegyezze le a közlő szavait úgy, hogy azt egyszer se kelljen kizökkentenie a mese, a dal ritmusából. Ezzel a módszerrel soha nem látott pontossággal tudta lejegyezni a népköltészet minden részletét és a Kalevala eredeti nyelvezetét.

Módszerével a magyar nyelvjárástanban is újított. Hogy a hangzott anyag minden tulajdonságát pontosan adhassa vissza, a tájnyelv jellemzőinek jelölésére saját gyorsírói jelöléseket alkotott. Ezt használta már az 1890-es, első somogyi népdalgyűjtéskor is, és ezzel ő volt az első, aki leírta Belső-Somogy dialektikus részeit.

Az 1895-ben a Vallás- és Közoktatási Minisztériumtól kapott fonográf készülék sem váltotta fel a gyorsírás fontosságát és szükségességét, csupán segített pontosítani a gyűjtést. (például a népdalok dallamának megörökítésével)


Somogyi népdalszöveg gyorsírással

"Jaj de széles, jaj de hosszú ez az út
Kiön az a kilenc betyár elindult,
Kiön az a kilenc betyár elindult
Szép csárdásné udvarába befordult"

2010. január 9., szombat

Indult el egy úton (népdal)

A csitári hegyek alatt (népdal)


A csitári hegyek alatt régen leesett a hó.
Azt hallottam, kisangyalom, véled esett el a ló.
Kitörted a kezedet, mivel ölelsz engemet?
Így hát, kedves kisangyalom, nem lehetek a tied.

Amoda le van egy erdő, jaj de nagyon messze van,
Közepibe, közepibe két rozmaringbokor van.
Egyik hajlik a vállamra, másik a babáméra,
Így hát kedves kisangyalom, tied leszek valaha.

Amott látok az ég alatt egy madarat röpülni,
De szeretnék a rózsámnak egy levelet küldeni,
Röpülj madár, ha lehet, vidd el ezt a levelet,
Mond meg az én galambomnak, ne sirasson engemet!


Itt meghallgatható a népdal:

A csitári hegyek alatt

2009. december 29., kedd

2009. december 18., péntek

A kis Jézus megszületett - népdal




A kis Jézus megszületett, örvendjünk!
Elküldötte ő szent fiát Istenünk!
Betlehemben fekszik rongyos jászolban,
Azért van a fényesség a városban.

Eleibe térdepelünk mindnyájan,
Örvendezve énekelünk vígságban!
Dicséretet mondunk Édesanyjának,
Ajándékot hozunk a kis Jézusnak.

Magyar népdalok - Sebő Ferenc előadásában

A csitári hegyek alatt

Indulj el egy úton - Muzsikás együttes

Hulljatok levelek - Sebestyén Márta énekel

Fúvom az énekem

Népdalok - Sebestyén Márta előadásában