Fénylik a birs a tavaszban, a zúgó,
gyors patakok gyökerét megitatják,
s ott, hol a nimfa-sereg szűz kertje van,
újra virágzik a felragyogó pomagránát,
s búvik az új levelek hüvösében a kis fürt,
jár-kel az új venyigékben a bor már:
bennem a vágynak nyugovása, sem évszaka nincsen, időtlen;
mint ahogyan lobogó villámokkal a thrák
északi szél söpör át a vidéken,
Kypris is úgy tipor engem örökké,
néma közönnyel, olyan feketén, eszelősen,
egyre csak új szerelemre taszít gyermeki kortól,
és ma is úr a szivemben.
(fordította: Radnóti Miklós)
Görög lirikus, Kr. e. 536 körül élt, szülővárosa a dél-itáliai Region. Vándoréletet élt s egy ideig Polykrates udvarában tartózkodott Szamoszban. Ibykos, görög költô (Kr. e. 600 körül), a samosi Polykratés udvarában él. Mûveibôl csak töredékek maradtak ránk. A monda szerint útonállók gyilkolták meg, mikor az Isthmos felé tartott, hogy ott az ünnepi játékok költôi versenyén részt vegyen. A gyilkosságnak csak a vándordarvak voltak tanúi, ezek kényszerítették vallomásra a gyilkosokat.
Sírirata szerint szülővárosában halt meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése