2009. december 19., szombat

Tóth Árpád: Meddő órán

Magam vagyok.
Nagyon.
Kicsordul a könnyem.
Hagyom.
Viaszos vászon az asztalomon,
Faricskálok lomhán egy dalon,
Vézna, szánalmas figura,
én. Én, én.
S magam vagyok a föld kerekén.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése