2009. december 17., csütörtök

Tóth Árpád: Meddő órán


Magam vagyok.
Nagyon.
Kicsordul a könnyem.
Hagyom.
Viaszos vászon az asztalomon,
Faricskálok lomhán egy dalon,
Vézna, szánalmas figura, én.
Én, én.
S magam vagyok a föld kerekén.

...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése