2009. december 17., csütörtök

Paul Verlaine: A meghitt lámpafény


A meghitt lámpafény, a kandallóparázs,
könyökre dőlve szőtt édes álmodozása
két egymást kereső szempár egymásba veszve,
a párolgó tea s becsukott könyvek estje,
a boldogság, mikor az este véget ér,
a nászi félhomály és a mézédes éj
előtti élveteg bágyadtság és imádott
várás, ó, csak ez az, mit a halogatások
idején meghatott lelkem nyomon követ,
s szid minden hónapot, átkoz minden hetet!

(fordította: Kálnoky László)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése