2010. április 12., hétfő

Sarkadi Imre: Kútban (részlet)

"Az otthoni, tanyai kútuknál történt vagy másfél éve tavasszal.
Máté szabadnapos volt, otthon maradt, megitatta a tehenet; a disznóknak, aprójószágnak is vizet vitt, gyújtóst aprított, mert a lakók elmentek, aztán még akart egy vödör vizet felhúzni a konyhának, akkor megcsúszott a csizmája a sárban a kút mellett, nekiesett a kútkávának, keresztülbucskázott rajta, s benne találta magát a kútban.
Esés közben, persze, összevissza ütötte, horzsolta magát, a homloka is vérzett, a kezéről is több helyen lement a bőr, a feje fájt, próbált talpra állni, nem ment. A víz még lábujjhegyre állva is a homlokáig ért.
Öreg, rossz, vagy négy méter mély kút lehetett, Máté egy kis ideig tartotta magát fenn a vízen, aztán eszébe jutott, hogy beleejtett ebbe a kútba pár hete egy kannát. Ha arra ráállna, akkor a szájáig érne a víz.
Lebukott a kút fenekére, tapogatódzott, meglelte a kannát. A talpa alá igazította, szájáig ért a víz, de a kanna is süllyedt, ahogy beletaposta az iszapba, addig süllyedt, míg a száját is ellepte a víz, éppen csak hátrahajtott fejjel az orrán tudott egy kicsit lélegzeni. De mégiscsak állt, és lélegzett, majdcsak jönnek - gondolta, és kihúznak. "


A történet kulcshelye a debreceni Nagyerdő, ahol repül a körhinta. Rajta ül a két főhős: Mari és szerelmese, Máté. Látható, mennyire boldogok, de ez az állapot sajnos nem tarthat túl sokáig. Mivel a történet a szűkös ötvenes években játszódik, az emberi érzelmeket sok esetben elnyomta az anyagi, a megélhetési szükség. Ebben a történetben is ezzel találkozunk.

Mari szülei kiléptek a biztos megélhetést nyújtó Termelőszövetkezetből, s ezt a lépést velük együtt tette meg egy Farkas Sándor nevű fiatalember is, akinek a szülők Marit szeretnék feleségül adni. Mari nemcsak ösztönösen érzi a lépés helytelenségét, de tudja, hogy mivel hátat fordítottak a társasgazdálkodásnak, Mátéval sem sokat találkozhat. Mivel fiatal és szabadságra vágyik, szeretné a maga életét élni, éppen ezért szembeszáll apja parancsával. Nem akar a nyers és indulatos Farkas Sándor felesége lenni, s közli is szüleivel, hogy ô Mátét szereti.

Apja ekkor iszonyú haragra lobban, s megteszi ellentmondást nem tűrő kijelentését: "Főd a fődhöz házasodik!", s indulatában még a keze ügyében lévő fejszéjét is lánya után hajítja. A menekülő lány épp Bíró Mátéba botlik, aki rábeszéli arra, most már jelentsék be ők a házasodási szándékukat Patakiéknak. Az apa, aki időközben lehiggadt, nem tehet semmit. Érzi, hogy az idő kerekét hiba volna visszaforgatni, s nem állhat a fiatalok útjába.


Sarkadi Imre "A kútban" című novellája nyomán készült a Körhinta című film, melyet Fábri Zoltán és Nádasdy László írt át 1955-ben.

Sarkadi Imre (Debrecen, 1921. augusztus 13. – Budapest, 1961. április 12.) Kossuth-díjas (1955) és József Attila-díjas (1951, 1952, 1954) magyar író, újságíró.

Kezdte mint gyógyszerészsegéd 1941-ben, Debrecenben. 1943-tól 1944-ig nyomdászként dolgozott. Munka mellett a debreceni egyetemen jogot hallgatott. 1946-ban Budapestre költözött, ahol újságírással kezdett foglalkozni, hamarosan a Szabad Szó felelős szerkesztője lett. 1950-ben a Művelt Nép segédszerkesztőjeként folytatta újságírói munkáját, majd 1954-1955-ben az Irodalmi Újság munkatársa lett.
1955-1957-ben a Madách Színházhoz került dramaturgként. A parasztság sorsának, a szocialista berendezkedésből eredő életmód-átalakulásának legfőbb ábrázolója volt. Első Kezdeti írásain Móricz Zsigmond hatása látszódott. Későbbi írása egyre tragikusabb, egyre drámaibb hangvételűek lettek. Művei is tükrözték lelki válságát, egyre pesszimistább, egyre kiábrándultabb írói szemléletet közvetítettek, talán ezért is terjedt el a feltételezés, hogy életének öngyilkossággal vetett véget. Halála is így következett be.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése