A föld felett, mely csendbe bágyadt,
aranyló felleg-raj lebeg.
A nagyhatárú, néma tájat
est-harmat fényesíti meg.
Patak zenél a völgy ködében,
dörgés morajlik valahol.
A nyárfa-lombok sűrűjében
akadt-szárnyú szél panaszol.
Álomra készül már alélva
a mély-zöld szálfa-rengeteg,
nagy árnyékában néha-néha
álomtalan levél remeg.
Csillag pislog nyugat tüzében,
a szerelem szép csillaga.
Lelkem könnyű, ily tiszta régen
gyermekszívem volt valaha.
/Fordította: Áprily Lajos/
aranyló felleg-raj lebeg.
A nagyhatárú, néma tájat
est-harmat fényesíti meg.
Patak zenél a völgy ködében,
dörgés morajlik valahol.
A nyárfa-lombok sűrűjében
akadt-szárnyú szél panaszol.
Álomra készül már alélva
a mély-zöld szálfa-rengeteg,
nagy árnyékában néha-néha
álomtalan levél remeg.
Csillag pislog nyugat tüzében,
a szerelem szép csillaga.
Lelkem könnyű, ily tiszta régen
gyermekszívem volt valaha.
/Fordította: Áprily Lajos/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése