2009. december 18., péntek

Anthony de Mello: A csend szava

KÉT SZERZETES
Két szerzetes - egy öreg és egy fiatal - a kolostorba tart. Egy megáradt folyón kell átkelniük. A folyó partján egy fiatal nő áll, micsoda veszély, kísértés egy cölibátusban élő embernek. Az öreg szerzetes elfordítja a fejét, tudomásul sem veszi a nő jelenlétét. A fiatal egyszerűen odamegy, a nyakába veszi a lányt és átviszi a folyón. Ezután a két szerzetes szótlanul gyalogol tovább. Végül az öreg nem bírja tovább, kifakad, megfeddi a fiatalt, hogy miért tett ilyet, nem szabad, a fogadalom tiltja. A fiatal csak ennyit mond: - Én letettem a lányt a folyó túlpartján, de te még mindig cipeled.

VIRRASZTÁS
-Van valami, amit én magam tehetnék azért, hogy elnyerjem a megvilágosodást? -Körülbelül annyi, amennyit azért tehetsz, hogy a Nap reggel felkeljen. -De akkor mi haszna van a lelkigyakorlatoknak, amelyeket kötelezővé teszel számomra? -Hogy biztosan ébren legyél, amikor a Nap kezd felkelni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése